Rudnay Gyula festőművész

Navigation Menu

Rudnay Gyula születésének 140. évfordulóján díszpolgárrá avatták

Rudnay Gyula Kossuth Díjas Kiváló Művészt születésének 140. évfordulóján szülőföldjén Pelsőcön halála utáni díszpolgárrá avatták (2018. 07. 06. Pelsőc)

Rudnay Gyula diszpolgar Pelsoc

 

Pelsőcön megkoszorúzták Rudnay Gyula emléktábláját. A 775 éves Pelsőc polgármestere, helyettese, és a művész unokája helyezte el koszorúját

 

Rudnay Gyula megkoszoruzasa

 

A diszpolgári kitüntetést Dr. Rudnay Gyula a művész unokája, és dédunokája, Rudnay Katalin vette át.

Pelsőc polgármestere, Susan Iveta és munkatársai nagy szeretettel fogadtak bennünket, a nagyon szépre sikerült megemlékezés napján.

 

Rudnay Gyula emlekavatas

Tovább olvasom...

Rudnay Gyula Emlékkiállítás 2018.

A Rudnay Gyula Emlékkiállítás megnyitójának meghívójában jeleztük, hogy a kiállítás ideje alatt is tervezünk tárlatvezetést. Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy erre 2018. április 7-én, szombaton 15 órakor kerül sor dr. Rudnay Gyula, a festőművész unokájának közreműködésével. (Szikra Galéria Jászberény Kossut u. 30.)

A program keretében lehetőség lesz megtekinteni az „A képeid, hol álmok hegedülnek…. Gondolatok Rudnay Gyuláról” című rövid filmet, melyet a Zajti testvérek készítettek a Duna Televízió megbízásából. Nagy öröm számunkra, hogy a film jászberényi ősbemutatójára invitálhatjuk az érdeklődőket.

Rudnay Gyula festőművész, főiskolai tanár, Kossuth Díjas, Kiváló Művész, a Corvin Lánc kitüntetettje.

Festészetét több stílusirányzat is áthatja. Egyaránt merít a nemzeti romantika, a realizmus és Nagybánya hagyományaiból. „Mindenkor a magyar lelkiség festője akartam lenni” – írja egyetlen kézzel írott fennmaradt önéletrajzában.

Lányát, Rudnay Rózsát – aki Halasy Miklós jászberényi református lelkész felesége volt – gyakran meglátogatta Jászberényben. Ilyenkor a fiatal jászberényi festők felkeresték és bemutatták műveiket a mesternek, szakmai véleménye befolyásolta munkájukat.

A kiállításon a Szikra Galéria tulajdonában lévő alkotások mellett máskor nem látható, a Rudnay családtól és a gyűjtőktől kölcsönkapott festmények, valamint életének, munkásságának nem publikált dokumentumai, fotói is bemutatásra kerülnek.

 

A tárlatvezetés befejezéseként a Rudnay Család ajándékaként kisorsolásra kerül Rudnay Gyula Vásározók című rézkarca.

Tovább olvasom...

Rudnay Gyula Osztondij atado

Az elso Rudnay Gyula osztondij unnepelyes atadasra kerult a Tornyai Janos Alfoldi Galeriaban, Hodmezovasarhelyen, a 60. Jubileumi Oszi Tarlat kereten belul

 

Az osztondijat a Magyar Muveszeti Alap, es Hodmezovasarhely Varos alapitotta. Az esemenyen reszt vett a kormanyfo, Hodmezovasarhely polgarmestere, a nyitobeszedet Baan Laszlo, a Szepmuveszeti Muzeum Foigazgatoja tartotta.

“Rudnay volt, aki megalapitotta az elso festoiskolat, ahol evente tobbszaz muvesz csiszolhatta tehetseget. Ezt a kezdemenyezest kivanja tovabb folytatni Hodmezovasarhely.

DSC_0261

Tovább olvasom...

Rudnay Gyula Emlékkiállítás

Rudnay Gyula születésének 135. évfordulója

“Múltba merengő, jövőbe látó” – Rudnay Gyula,
a magyar lelkiség festője

Emlékkiállítás

 

A megnyitón és a felsorolt programokon, valamint a Kiállítás nyár elejéig tartó további rendezvénysorozatában szeretettel várjuk a magyar festészet iránt érdeklődőket, Rudnay Gyula festészetének tisztelőit, tanulókat, családokat, művésztanítványokat és azok leszármazottait, a magyar festészet művelőit, a művészettörténettel foglalkozókat, és mindazokat, akiknek szívügye, és érdeklődési köre a magyar nemzeti kultúra és hagyományai.

 

Idén ünnepeljük Rudnay Gyula születésének 135. évfordulóját. Ennek tiszteletére a Molnár-C. Pál Múzeum és a Rudnay Család kiállítást rendez műveiből. Rudnay munkáiból utoljára 1969-ben rendeztek kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, illetve az Erst Múzeumban 2003-ban.

 

A festő mûvészi pályafutása során 1941-ben megkapta a kor legmagasabb kultúr kitüntetését, a Corvin láncot, illetve ezt megelőzően az Állami Nagy Aranyérmet. 1949-ben Kossuth Díjjal, 1954-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címmel tüntették ki.

A Művész 1895-től Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán. Közben rövid tanulmányúton Rómában járt. 1903-ban Párizsban képezte tovább magát. Fiatalkorának vidéken töltött élményeinek hatására fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos nemzeti stílű Magyar Művészetet akart, ezért 1905-ben Hódmezővásárhelyre költözött, és több alföldi városban is alkotott. Első műveit – Pásztor János szobrásszal együtt – 1910-ben mutatta be nagy sikerrel, Budapesten.

A háború megrázó, drámai kompozíciókat váltott ki belőle, a menekülőket ábrázoló képek egész sorát festette.

Ezekben az években már Losoncon alkotott.

1918-ban az Ernst Múzeumban rendezte első nagy sikerű Gyűjteményes Kiállítását.

1919-től kezdve egyre többet festett nyári rezidenciáján, Bábonyban.

1922-ben a Képzőmûvészeti Főiskola Tanárává nevezték ki, ahol 1944-ig tanított, és közben rektori tisztséget is betöltött.

1922-től foglalkozott rézkarcolással is.

A Magyar tájat és a Magyar népéletet bemutató műveivel 1924-ben Nagy Aranyérmet nyert Bécsben, Genovában, majd megkapta a Belga Lipót Rendet. 1922-ben a Barcelonai Világkiállitáson Grand Prix-t kapott. Több műve került külföldi, európai, és tengeren túli gyűjteményekbe.

1926-ban készítette el az Országház részére a Pusztaszeri Országgyűlést ábrázoló, nagyméretű goblein tervét. Ez idő tájt a Magyar kuruckor emlékét idéző történelmi hangulatú kompozíciók egész sorát festette meg.

1947-ben Baján megalapította a jelenleg is a nevét viselő Művésztelepet.

Művészetére Goya és Munkácsy volt meghatározó hatással.

Rudnay képeinek a szín és a kompozíció az erőssége. A lángoló vörös és világító fehér, tragikus fekete és melegbarna. A dinamikus mozgás, a lendület, a ritmus a Művész sajátosságai éppúgy, mint portréi, és arcképszerû figurális művei, amelyek valójában egy-egy érzelmének megjelenítői.

Egyfajta, a realizmuson túllépő vagy azon felülemelkedő, múltba visszatekintő, de a jövőbe látó szemlélete a magyar biedermeiert és a reformkort idézi a jelennek.

Tájképeiben látásmódját a természet csendje és tisztasága, esetenként azok drámai feszültségének ábrázolása jellemzi.

 

A Molnár-C. Pál Múzeumban (Budapest, XI. Ménesi út 65.) 2013. február 15-én nyíló Kiállításán elsősorban családi magántulajdonban lévő alkotásokból, kisebb részben a Magyar Nemzeti Galéria, és egyes magángalériák gyűjteményeiből mutatunk be. A Kiállítás érdekessége még, hogy a Művész életének fontosabb dokumentumaiból eredeti, és elektronikus formában jelenítünk meg részleteket.

 

Tovább olvasom...